költözés, próbaterem, rendőr

Heló.

Túl vagyok rajta.

Amikor gép előtt vagyok, nem tudok írni. Van egy csomó ide való bejegyzésem a laptopon, na mindegy. Költözködöm, és találtam néhány fantasztikus baromságot 15 éves koromból, mint például Judittal meg Marival versbe szedtük az álmainkat meg ilyenek (ne a jövőbeli álmainkra tessék gondolni, hanem ilyen agyalágyult éjszakai álmokra). Nem írom le, borzasztó.

Tegnap kipróbáltuk az új próbatermet. Egyszerűen fantasztikus, tényleg. Mint egy ministúdió. Nem gondoltam volna, hogy van ilyen Szegeden. 1000 wattos az énekerősítő. Hihetetlen. Tiszta boldog voltam tegnap emiatt, még akkor is, amikor megbüntetett a rendőr, hogy nincs lámpa a biciklimen. Apu azt mondta, nem fizeti be, mert (szerinte) ha nem vagyok adófizető, rendes fizetéssel, nem büntethetnek meg. Bárcsak így lenne.

Szerdán koncert vagy egyébként. A Garaboncziásban.

Márai naplóját mindenkinek.

3

Két hét múlva lesz az emelt szóbeli. Nem állok olyan rosszul, mert érdekelnek a témák, és egyszer úgyis vége lesz... az egésznek 16-án vége.:)
Aztán nyári szünet, és nekiállok dalokat írni meg olvasni...
Szeptembertől pedig ismét Szeged... mennyire elvágytam innen egész gimis koromban, aztán mégis itt ragadok. Szeged gyönyörű, imádom, de nem akarom, hogy ez legyen az egyetlen hely, amit igazán ismerek, ahol többször jártam. Remélem termékeny lesz a következő év. Elkezdem az egyetemet, járok a tanodába, és talán fejlődök egy olyan szinre, amely elég lesz a felvételihez. Akkor elmehetek innen.
Amilyen eseménydús volt a tavalyi nyár, olyannyira fog most a csend jegyében telni. Remélem megéri.
Tavaly júniusban Kozármislenyben léptem fel (Pécs mellett), júliusban Százhalombattán a Ladánybenével, majd augusztus és Sziget... utána Dániában voltam (amilyen gyönyörű az a hely, és mennyire szenvedtem ott, istenem..)

Nem tudok írnii

hogy valami jó is legyen a végén: egy Fodor Ákos haiku (nem a klasszikus forma szerint):

Három negatív szó

nincs

semmi

baj

prológus

Grafomán vagyok, úgyhogy elég frusztráló látni, hogy nem az én kezem gömbölyítik formásra a betűket, hanem elég lenyomni egy gombot, máris kész egy dé egy es, egy á. Ez a huszonegyedik század, néha hajlamos vagyok elfelejteni. Hiszen a naplóírás is ilyen dolog. Sebaj, itt a BLOG, ez a nagyszerű találmány, melynek segítségével bárki elolvashatja a te még nagyszerűbb gondolataidat.

Nos, itt nem ez fog történni.

A bejegyzéseim elég szertelenek lesznek. Nem is baj. Azt hiszem, a monitor, ill. a klaviatúra nem éppen a legmegfelelőbb táptalaja a gondolatoknak. De mindegy is.

Búcsúzom

... és ha kíváncsi vagy... -> www.myspace.com/ceannemusic <- itt meghallgathatod, hogyan hajlítom áról a cét...

hogy hallj, ne csak láss